Én és az életem

2013 március 31. | Szerző: Debra |

Arról, hogy a nagy őt keressem, lássam férfiban már rég lemondtam. Egyszerűen mert úgy vagyok kódolva, hogy magányra ítélem saját magam, vagy valami alárendelt szerepbe kényszerítem magam egy- egy kapcsolatban hosszabb- rövidebb távon. Meguntam az ilyen szerepet. Viszont képtelen vagyok másmilyen lenni, ezért aztán azt kell mondanom, el kell fogadnom nekem nem a társas élet adja meg a beteljesülést. Hanem valami magammal folytatott vegetatív kapcsolat. Ez a legtöbb amit magamból kihozhatok. Nem látom vonzó nőnek magam. Nem érzem annak magam. Még úgy sem, hogy valójában tudom jó néhány férfi valóban vonzónak lát. Ez néha meg is lep. De önmagammal nem vagyok megelégedve.:(